Mostanában egyre csak azt hallom hogy egyre több kismama kerül kórházba a H1N1 miatt. És volt aki meg is halt. Talán nem is egy. A kisbabákat meg vagy meg tudják menteni vagy nem.

Belegondoltam h milyen lehet a családjuknak. A leendő apukáknak és nagyszlőknek...
Egyik nap még nagy az örömük, várják a kisbabát... aztán nemhogy a kisbaba, a kisunoka nem jön, hanem még a feleségüket v lányukat is elveszítik.
Pedig talán már a gyerekszobát tervezgették... aztán egyszercsak szervezhetik a temetést.
Az ő karácsonyuk biztos nem ünnepi hangulatban telik...:/

Elképzeltem h nekem miylen lenne ha a helyükben lennék, és esküszöm a bőgés kerülgetett. Legalábbis megpróbáltam elképzelni...mert egy 16 éves lány szerintem még nem tud semmit az ilyenféle veszteségekről.
Szóval igazából valószínűleg fogalmam sincs ( nem is lehet még) arról h igazából milyen lehet a helyükben .. .
De az biztos hogy kibírhatatlan egy érzés lehet. Nem is tudom hogy hogy tudják túlélni...

Hát ez ilyen komoly és eléggé szomorkás hangvételű lett. Néha ilyen is kell :/
Azért írtam le mert rám nagy hatással volt...Elgondolkodtam rajta hogy ilyen is van, és ezt is túl kell élni. Én meg itt sírok mindenért amiről azt hiszem hogy problémák...
Hol jönnek ehhez képest az ÉN nagy problémáim? xD Röhögni kell rajta...